Vezető hely a fémmegmunkáló iparágban és a szerszámgyártásban, gyors és innovatív megoldások, kiváló minőségű termékek és valódi, hozzáértő tudás: ez a Sandvik Coromant!

A vállalatot 1862-ben alapította Göran Fredrik Göransson,aki a világon elsőként alkalmazta - méghozzá sikerrel - a Bessemer-féle eljárást az ipari acélgyártásban. A vállalat által gyártott szerszámokat ma már világszerte használják, méghozzá igen változatos ipari ágazatokban.

Sandvik Coromant ma 130 országban van jelen, köztünk nálunk is, így, ha fúró-, maró-, esztergáló- vagy menetfúró szerszámokat vásárolnának, ne késlekedjenek! Válasszák a valódi minőséget!

Sandvik Coromant: http://sziget-szer.hu/sandvik-coromant/

Számos tűzifát árusító cégnél jártam és a megfelelő szalagfűrész kiválasztása mellett sokat érdeklődtem miért  jobb szalagfűrésszel vágni mint bármi mással.

A nagy különbség a fűrészpor mennyiségében van. 

Ahol a rönköket körfűrésszel vagy láncfűrésszel vágták össze rengeteg fűrészpor keletkezett amit már nem lehet eladni tűzifa áron. 

Ahol szalagfűrésszel vágták ott szinte elenyésző volt a hulladék.

A különbség a vágási szélesség miatt keletkezik. A legvékonyabb körfűrész is 2,3 mm a legvékonyabb láncfűrész 1,3 mm. Szalagfűrész kb 1 mm (természetesen a kihajtogatott legnagyobb szélesség) a vágási szélesség.

Azt gondoltam ez a különbség nem eredményez több zsák fűrészport ezért saját tesztet csináltunk.

Szüleim házánál időszakonként segédkezek a tűzifa összevásásában és gondoltam ennél jobb tesztkörülmények ritkán adódnak.Tavaly még láncfűrésszel vágtuk össze a méteres rönköket 33 cm hosszúakra. Az eredmény 4 nagy zsák fűrészport szedtünk össze 10 erdei köbméter fa összevágása után amit nagyon soknak tartottunk.

Ezért egy jó lehetőséget kihasználva beszereztünk egy 600-as szalagfűrészt, mert több tűzifás ügyfelünk mondta, hogy jó lesz az nekünk.

Megérkezett a 10 erdei köbméter fa. Szalagfűrész lapot helyzeti előnyünket kihasználva :) gyártottunk egy a gépre legoptimálisabbat és nekiálltunk a tesztnek. Ahogy fogyott az aprításra váró fa úgy tűnt egyre érdekesebbnek a fűrészpor mennyisége. Amikor a felénél jártunk összejött kb fél zsákkal és amikor végeztünk pont tele lett a zsák fűrészporral.

Persze ha otthon vágunk akkor a fűrészport is be tudjuk tenni a kazánba, de ha eladásra dolgozunk már nettó veszteség a plusz 2-3 zsák fűrészpor.

Eléggé elgondolkodtató különbség....

Üdvözlettel.

Sziklavári Tamás

Először is tisztázzuk mi az a fogosztás.

A két fokhegy közötti távolság milliméterben.

A fogosztást többféle szempont alapján jó kiválasztani.

1. A fa típusa:

-keménysége

-nedvességtartalma                            -

2. A vágás iránya:

- hossz vágás

-keresztvágás

Most vegyük sorra a szempontokat kicsit bővebben:

Keménység:

Fa típusok szerint minél keményebb a fa annál sűrűbb fogosztás kell. Tehát puha  fákhoz 10mm fogosztást használunk ,  keményebb fához  8mm fogosztás az ajánlott.

Nedvességtartalom:

Egyazon fatípuson belül,  ha olyan fával dolgozunk, amin még tegnap fütyült a rigó nagyobb fogosztást használhatunk. (Akácnál is nyugodtan dolgozhatunk 10mm-es fogosztással a friss vágású fa alapanyagon.)

Hossz vágás:

A fa rostjainak elhelyezkedése miatt hossz vágásnál kisebb a fa ellenállása a vágásnál. Ennek tudatában használhatjuk a 22-es úgynevezett rönkhasító vagy woodmizer fogosztást. Ezt  a fogtípust a  Forestill szalagfűrészeknél GD fogtípusnak nevezzük.

Keresztvágás:

Ennél a vágási típusnál a rostok sűrűbb elhelyezkedése miatt maximum 10 mm-es fogosztás az ajánlott.

Múlt héten a szalagfűrész vastagságának fontosságáról írtam:

  A másik szorosan hozzá tartozó paraméter a lap szélességnek kiválasztásában  most szeretnék segítséget adni.

Biztos sokan tapasztalták már, hogy a szalagfűrész lapok egy adott vastagságához több szélesség is rendelkezésre áll. Az egyik legszélesebb tartomány a 0,7 mm vastagsághoz tartozik, 16-40 mm-ig lehet rendelni. 

Vajon miért lehet ilyen nagy tartományban szélességet választani?

A felhasználási területek nagy eltérései miatt. Ha  kell egy lap a kanyarintáshoz, de csak egy szalagfűrész gép van akkor azzal kell ezt a műveletet is megoldani. Erre való a  16mm széles  lap. Viszont  a normál egyenes vágáshoz  jobb egy szélesebb lapot használni. 

A szalagfűrész kerekeinek szélessége is meghatározza a választást. A lap elejének a fog árok alatt 1-3 mm-rel le kell érnie a kerékről. A lap hátulja viszont nem érhet túl a keréken.  A kerék szélességével megegyező vagy annál kisebb lapot szabad csak használni.

  Időközben felmerülő kérdéseikre szívesen válaszolok. 

Sziklavári Tamás   

Sziget-szer Kft

Tel: 06/20 667-98-74, 06/24 656-331

Fax.: 06/24 401-416

email:info@sziget-szer.hu

Cím. 2315 Szigethalom Fiumei 56

http://sziget-szer.hu/

Tapasztalataink alapján egyre többen vásárolnak otthonra kisebb-nagyobb méretű szalagfűrész gépeket. Szerencsés esetben ezt új gép vásárlása esetén meg lehet tudni a használati utasításból.

Használt gép esetén már egészen más a helyzet. Ha ott van aki dolgozott a gépen és tud segítséget nyújtani vagy már csak egy kereskedésben áll a gép vagy megörökölte egy rokontól ismerőstől.A gép vásárlásának az öröme hamar ürömmé változik, ha akárhogy próbálkozik az ember fia mindig valami baj lesz. Elszakad a lap, nem vág, hamar berepedezik, üt a lap, olyan hangja van a gépnek mintha azonnal szét akarna esni vagy csak egyszerűen a tökéletes megoldást keresi valaki.

Ezekben a kérdésekben szeretnék segíteni.

Talán induljunk ki abból az optimális helyzetből, hogy a gép jó, nem lóg egyik csapágy sem és a kerekeken lévő bandázs is tökéletes.

Ma a szalagfűrész vastagságáról fogok írni:

Több szabály is ismert, hogy milyen az ideális vastagság:

a gép kerekének az 1 ezreléke
hossz és keresztvágásra más vastagságot…
Nos, mindkét állítás igaz. Ugyanis tényleg a kerék ármérőjét milliméterben számolva elosztjuk 1000-rel és meg is van milyen vastagságú lap az ideális. Na de kis gépeknél az ember hamar rájön olyan vékony lap nincs is. Ilyenkor jön a próbálkozás vajon mi az a vastagság, ami még jó és nem repedezik be a lap idő előtt. Ebben nagy segítségek az él edzett lapok, amik egészen hihetetlen 0,36-os vastagságtól léteznek és anyaguk miatt jobban viselik a kis keréken való nagyobb hajlítást.

A másik állítás igazságtartalma annyi, hogy hossz vágásánál általában fontos, hogy a lap minden erőlködés nélkül tudjon egyenes vonalban haladni. Az előzőleg kiszámolt vastagságot sokszor elég csupán 1 ezrelékkel megnövelni (tehát 0,5-ös lap helyett 0,6-os-ra) és olyat vásárolni. Nagyobb kerékátmérőknél (600-800mm) az eltérés a leg optimálisabbtól akár 2 ezrelék is lehet.

Remélem segítettem a pontosabb kiválasztásban.

Következő blogban a lap szélességének kiválasztásához adok majd segítséget.

Üdvözlet:

Tamás